Az egység törvénye 70. ülés

Megosztás

70. ülés

1981. szeptember 9.


Ré:
Ré vagyok. Köszöntelek benneteket az Egységes Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Most kommunikálunk.

Kérdező: Adnál kérlek egy visszajelzést az instrumentum állapotáról?

Ré: Ré vagyok. Elégedetten mondhatjuk, hogy a korábban előadottak szerinti.

Kérdező: Miért mondod, hogy elégedetten mondhatjátok?

Ré: Ré vagyok. Egy jóleső hálaérzés következtében mondjuk ezt tényezőkre, melyek lehetővé tették ennek az instrumentumnak, hogy gyenge esély ellenére is normális vibrációs erősségen tartsa meg vitális energiáját. Ameddig ez az energiakomplexum kielégítő, addig kimerítés nélkül használhatjuk ezt az instrumentumot a korábban említett torzulásoktól függetlenül.

Kérdező: Az instrumentum intenzív pszichikai támadásra panaszkodott az elmúlt napi ciklusban, közelítőleg. Van valami oka ennek a fölerősödésnek jelenleg?

Ré: Ré vagyok. Igen.

Kérdező: Elmondanád, kérlek, hogy mi az oka?

Ré: Ré vagyok. Az ok az, amivel beható módon foglalkoztok, vagyis az ok az intenzív keresése annak, amit nevezhettek megvilágosodásnak. E keresés nem csökkent a ti részetekről, hanem erősödött. Általános esetben a fájdalom (miként nevezitek ezt a torzulást) és e torzulásnak a pszichikai támadás általi különféle felnagyításai a fizikai komplexum energiájának kimerítése után megkezdi kimeríteni a vitális energiát. Ez az instrumentum őrzi vitális energiáit köszönhetően a korábbi hibáknak a részéről. Tudat alatti akarata, amely természetfelettien erős erre a denzitásra, őrizetet rendelt el erre az energiakomplexumra. Ezért az orioni látogató egyre nagyobb erőkkel igyekszik megzavarni ezt a vitális energiát, miközben a csoport növeli elhivatottságát a megvilágosodáson keresztüli szolgálatra.

Kérdező: Lenne egy kis pluszkérdésem, amit most szeretnék bedobni. A korábbi inkarnációk emlékét feltárandó regressziós hipnózis egy egyén számára szolgálat vagy rossz szolgálat?

Ré: Ré vagyok. Átvizsgáljuk kérdésedet és azt találjuk, hogy a választ a jövődre alkalmaznád. Ez azt eredményezi számunkra, hogy törődnünk kell az első torzulással. Mindazonáltal a kérdés egyben általános is, és lehetőséget kínál számunkra egy lényeges gondolat kifejezésére. Ennélfogva szólni fogunk. Egy végtelen sora rejlik a lehetőségeknek a szolgálatra/rossz szolgálatra az idővisszafordító hipnózis helyzetében, miként nevezitek eme elősegítési módját az emlékezésnek. Ezeknek a hipnotizőrhöz semmi közük. Ezeknek csupán ahhoz van közük, hogy az ekképp hipnotizált személy mire használja az így begyűjtött információkat. Ha a hipnotizőr szolgálni kíván és ha ezt a szolgálatot csupán őszinte kérésre hajtja végre, akkor a hipnotizőr szolgálni igyekszik.

Kérdező: A legutolsó ülésen Ré azt állapította meg, hogy „A [hatodikdenzitású negatív idő/térből való] visszaút először is akörül forog, hogy a felettes én vonakodik a negatív idő/térbe belépni.” Meg tudnád-e világítani a felettes én helyzetét a pozitív illetve negatív idő/térrel kapcsolatosan, s hogy miért vonakodik annyira a negatív idő/térbe belépni azért, mert a tudat/test/lélek komplexumnak szükséges a negatív tér/időbe inkarnálódnia ahhoz, hogy visszataláljon?

Ré: Ré vagyok. Röviden szólva, megválaszoltad saját kérdésed. Kérlek kérdezz továbbit konkrétabb felvilágosításért.

Kérdező: Miért vonakodik a felsőbb én a negatív idő/térbe belépni?

Ré: Ré vagyok. A Felettes Én ugyanazon alapvető okból kifolyólag vonakodik tudat/test/lélek komplexumát engedni negatív idő/térbe belépni, mint ahogy a ti társadalmi komplexumotok entitása is vonakodna bevonulni a börtönbe.

Kérdező: Amit próbálnék itt megérteni, az inkább a felettes én, és annak a tudat/test/lélek komplexummal való viszonya. A felettes énnek egy hatodikdenzitású tudat/test/lélek komplexuma van, mely egy különálló egység attól a tudat/test/lélek komplexumtól, amely – ebben az esetben – el lett mozdítva a negatív idő/térbe?

Ré: Ré vagyok. Ez így van. A felettes én a közép-hatodik denzitás entitása, amely – visszafordulván – felajánlja szolgálatát ön-magának.

Kérdező: Azt hiszem, hibás lehet az elképzelésem a tudat/test/lélek komplexumról, például arról, amelyet most én itt a harmadik denzitásban képviselek, és a felsőbb énről. A felfogás valószínűleg az én térről és időről alkotott elképzelésemből fakad. Megpróbálom most elemeire szétbontani. Perpillanat úgy tekintem, hogy én két különböző helyen létezem, itt és ezzel egyidőben a közép-hatodik denzitásban. Így van?

Ré: Ré vagyok. Minden szinten egyidejűleg létezel. Sajátságosan, az helyes, hogy a felsőbb éned te vagy a közép-hatodik denzitásban, és a ti mércétekkel nézve azt, ami számotokra időként ismert, a felettes éned te magad vagy a jövődben.

Kérdező: Helyesen feltételezem-e, hogy minden tudat/test/lélek komplexumnak, aki a közép-hatodik denzitás alatti szintekben létezik, van egy felettes énje a közép-hatodik denzitásban? Így van?

Ré: Ré vagyok. Ez így van.

Kérdező: Párhuzam lenne-e erre a szituációra az, ahogy az egyén felettes énje manipulálja hogy úgy mondjam, valamilyen mértékben a tudat/test/lélek komplexumot, mely az ő mása mondhatni, azzal, hogy tapasztalatszerzés céljából keresztülvezeti az alsóbb denzitásokon, hogy az e tapasztalatot végül átadja vagy egybeolvassza úgymond a közép-hatodik denzitásban a felsőbb énnel?

Ré: Ré vagyok. Ez nem így van. A Felsőbb Én nem manipulálja múltbeli énjeit. Véd amikor lehetséges és vezet amikor megkérik, de a szabad akarat ereje mindent fölülmúló. A determinizmus és az akarat szabadságának látszólagos ellentmondásai feloldódnak, amikor elfogadásra kerül, hogy létezik olyan dolog, mint valódi szimultanitás. A Felettes Én a végterméke mindama fejlődésnek, amit a tudat/test/lélek komplexum azodáig megtapasztalt.

Kérdező: Amit mi itt vizsgálunk, akkor az nem más, mint az élettapasztalásoknak egy hosszú útja a denzitásokon keresztül fel a közép- hatodik denzitásig, ami teljesen a szabad akarat szerepköre és ami a közép-hatodik denzitású felettes én tudatosságát eredményezi, de mivel az idő csak káprázat, és az időnek és térnek létezik egy egyesítése vagy pedig egy megszűnése annak, amire mi időként gondolunk– ezért, mindez a tapasztalás, amiből a felettes én származik, a denzitásokon keresztüli fejlődési ok, csak addig létezik, amíg a fejlődés lezajlik, mivel ez mind egyidejű. Így helyes?

Ré: Ré vagyok. Tartózkodunk helyességről beszélni azon felfogásunk okán, mely szerint roppant nehézséggel jár a metafizikai létezés fogalmait abszorbeálni. Az idő/térben – ahol pontosan ugyanannyira vagytok önmagatok, mint a tér/időben – minden idő szimultán ugyanúgy, mint ahogy a ti földrajzotokban városaitok és falvaitok is mind egyszerre működnek, nyüzsögnek és entitásoktól életteliek, akik mind egyidőben járnak-kelnek ügyeiket intézve. Ugyanez érvényes az idő/térben az énre.

Kérdező: A közép-hatodik denzitásban létező felsőbb én annál a pontnál látszik lenni, ahol a negatív és pozitív tapasztalati utak egy úttá egyesülnek. Valami oka van ennek?

Ré: Ré vagyok. Ezt az anyagot korábban már átvettük.

Kérdező: Ó, igaz. Bocsánat. Átsiklott fölötte az agyam. Namost, ha egy pozitív entitást eltérítenek a negatív idő/térbe, akkor megértem, hogy a felettes én vonakodik a negatív idő/térbe belépni. És ez valami okból szükségessé teszi a tudat/test/lélek komplexum számára, hogy negatív tér/időbe inkarnálódjék. Miért szükséges ez a testet öltés a negatív tér/időben?

Ré: Ré vagyok. Először is, hadd vegyük ki a képből a vonakodás fogalmát aztán pedig, másodszor, fogjuk meg a kérdésedet jobban a lényegénél. Mindegyik idő/tér egy sajátos fajtájú vagy vibrációjú tér/időnek a megfelelője. Mikor negatív idő/térbe lép be egy entitás, a következő élettapasztalás az annak megfelelő tér/idő tapasztalása lesz. Ezt normál esetben a tudat/test/lélek komplexum forma-készítő teste végzi, mely az entitást a megfelelő idő/térbe helyezi inkarnációra.

Kérdező: Azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek a tisztázásához egy pár ide kapcsolódó kérdést fogok feltenni, amik talán majd jobban megértetni engedik ezt velem, mivel igencsak zavarban vagyok ezzel kapcsolatban, és úgy gondolom, hogy ez egy igazán fontos pont a teremtés, és általában a Teremtő megértésében, mondhatnánk. Ha egy negyedik, ötödik vagy hatodik denzitású Vándor meghal erről a harmadik denzitású állapotról, melyben jelenleg találjuk magunkat, akkor ő harmadik denzitású idő/térben találja magát a halála után?

Ré: Ré vagyok. Ez a tervtől függ, amelyet jóváhagyott a Kilencek Tanácsa. Néhány Vándor csak egyetlen inkarnációra ajánlkozik, míg mások időtök változó hosszára ajánlkoznak, egészen akár az utolsó két 25 ezer éves ciklust is beleértve. Ha a megegyezés szerinti küldetést elvégezte, a Vándor tudat/test/lélek komplexuma az otthon vibrációba kerül.

Kérdező: Élnek Vándorok ezen a bolygón akár már 50 ezer éve is?

Ré: Ré vagyok. Él egy kevés. Sokkal több van olyan, aki erre az utolsó 25 ezer éves ciklusra gondolta úgy, hogy csatlakozik, és sokkal de sokkal több van olyan, aki a szüretre érkezett.

Kérdező: Na most jön a zavarom oka. Hogyha a fizikai halál után a Vándor visszatérhet a szülőbolygójára hogy úgy mondjam, akkor miért nem lehet ugyanazt az entitást kibányászni a negatív idő/térből is a szülőbolygóra, ahelyett, hogy a negatív tér/időbe születne le?

Ré: Ré vagyok. Miként elmondtuk, az a negatív idő/tér pozíció, amelyikről mi korábban beszéltünk, egy inkarnáció előttes pozíció. A citromszínben aktivált fizikai komplexum halála után a tudat/test/lélek komplexum egy messze más pozíciójába kerül az idő/térnek, amelyben az indigószín test megengedi sok gyógyulás és áttekintés lejátszódását, mielőtt bármilyen elmozdulás történne egy másik inkarnációs tapasztalás irányába. Egy alapvető félrekalkulációt érzékelek a részedről arra nézve, hogy az idő/tér semmivel nem homogénebb a tér/időnél. Az egy ugyanolyan komplex rendszere illúzióknak, táncoknak és mintáknak, mint a tér/idő, s egy strukturált rendszerrel rendelkezik abból, amit természeti törvényeknek hívhattok.

Kérdező: Ezt a kérdést fogom most feltenni, hogy kicsit tájékoztasson engem arról, amit az imént mondtál. Amikor járművel jöttetek erre a bolygóra 18 ezer illetve 11 ezer évvel ezelőtt – ezeket a járműveket úgy vélem, harang hajónak nevezik és lefényképezte őket George Adamski. Ha nem tévedek, ez a hajó hasonlóan nézett ki egy haranghoz, kerek ablakai voltak a felső részek körül, és három félgömb volt egymástól 120°-onként az alján. Így van?

Ré: Ré vagyok. Ez így van.

Kérdező: Ezeket az idő/térben vagy a tér/időben építették?

Ré: Ré vagyok. Kitartó türelmeteket kérjük, mert válaszunknak muszáj komplexnek lennie. Az idő/térben megformálódott egy gondolati felépítmény. Eme idő/tér porció az, amelyik megközelíti a fénysebességet. Az idő/térben e megközelítéskor a feltételek olyanok, hogy az idő végtelenné válik, a tömeg pedig megszűnik, hogy így valaki, aki képes lefölözni az úgymond felületi feszültségét ennek az idő/térnek, oda képes helyeződni, ahová kíván. Mikor ott voltunk, ahol lenni kívántunk, akkor aztán felöltöztettük a fényfelépítményt azzal, ami a kristályharangnak látszódna. Ez a tér/időbe vezető határvonalon keresztül épült. Vagyis így két felépítmény volt, az idő/tér avagy anyagtalan felépítmény, és a tér/idő avagy anyagi felépítmény.

Kérdező: Namost, volt-e valami indok a sajátos formára, amelyre választásotok esett, különös tekintettel a három alsó félgömbre?

Ré: Ré vagyok. Ez egy esztétikailag kielégítő alaknak látszott, és kiválóan alkalmasnak azon korlátolt felhasználásra, amelynek tér/idő mozgatási követelményeitekre nézve eleget kellett tenni.

Kérdező: Mozgatási elvet tartalmazott a három alsó félgömb, vagy pedig csak esztétikusak voltak, vagy leszállótalpak voltak?

Ré: Ré vagyok. Ezek esztétikusak voltak és részei egy propulziós rendszernek. Ezek a félgömbök nem leszállótalpak voltak.

Kérdező: Sajnálom, hogy ilyen ostoba kérdéseket teszek fel, de próbálok megállapítani valamit a tér/időről, idő/térről, és az evolúciós működési elvnek erről a mondhatni igencsak nehéz területéről. Azt hiszem, ez középponti az evolúciónk megértésében. Ugyanakkor nem vagyok ebben biztos, és lehet, hogy az időmet vesztegetem. Tudná Ré kommentálni, hogy az időmet vesztegetem-e ebben az adott [nevetés] vizsgálódásban vagy pedig gyümölcsöző lenne?

Ré: Ré vagyok. Mivelhogy a tér/idő avagy fizika illetve az idő/tér avagy metafizika fogalmai mechanikusak, így nem középpontiak a tudat/test/lélek komplexum spirituális evolúciójában. A szeretet és a fény tanulmányozása az egység felé haladó mozgásában sokkal produktívabb az efféle fogalmakon tűnődő entitásokban. Mindamellett ez az anyag, hogy úgy mondjuk: egy kicsit érdekes, és ártalmatlan is.

Kérdező: Elsősorban azért tettem fel ezeket a kérdéseket, hogy megértsem vagy kiépítsek egy alapot egy kísérletnek, hogy valamicske felvilágosítást kapjak arról, hogy az idő/tér és a tér/idő miként kapcsolódnak a tudat/test/lélek komplexum evolúciójához, és hogy jobban megérthessem ennek az evolúciónak a – mondhatni – gyakorlatát. Például mondtál egy olyat, hogy „az entitás kiengedheti a potenciálkülönbséget és polaritást válthat, miután megtanulta/megtanította az én szeretetének leckéit”, hogyha az entitás egy pozitív egyén, aki a negatív idő/térben találta magát, aztán pedig negatív tér/időbe kellett inkarnálódnia. Én pedig azt igyekeztem tenni, hogy kiépítek egy alapot ahhoz, hogy megpróbáljam megérteni, vagy legalább egy kis megértéshez jutni arról, hogy mire gondoltál ezzel a kijelentéssel, hogy kiengedheti a potenciálkülönbséget és polaritást válthat a fenti lépés után. Nagyon szeretném megtudni, hogy negatív idő/térbe kerülve miért szükséges negatív tér/időbe inkarnálódni és önös szeretetet tanulni/ tanítani, és – gondolom – hatodik denzitású polaritási szintre fejlődni, mielőtt kiereszthetnéd azt a potenciálkülönbséget. Egy kis lábhelyet vagy lépcsőfokot próbáltam kiépíteni, amelyről ezt láthatóbbá lehetne tenni. Hozzászólnál ehhez a témához, kérlek?

Ré: Ré vagyok. Ez lesz az utolsó teljes kérdése ennek a munkaülésnek. A negatív tér/időbe inkarnált entitás nem fogja lehetségesnek találni semmilyen jelentősebb pozitív polaritás fenntartását, hiszen a negativitás amikor tiszta, akkor egyfajta gravitációs kútként hogy úgy mondjuk, mindent magához vonz. Ezért az entitás, noha emlékezik megtanult és preferált polaritására, kénytelen a kapott katalizátort hasznosítani, és önmaga szolgálatának leckéit kell ismételgesse ahhoz, hogy elegendő polaritást tudjon felhalmozni annak érdekében, hogy a potenciál megfordulását kiválthassa. Sok olyan van e kérdezési irányban, ami némiképp zavaros. Hadd adjunk lehetőséget ezen a ponton a kérdezőnek, hogy a kérdést újraalkossa vagy hogy kérdezősködése irányát jobban a probléma lényege felé terelje.

Kérdező: A következő ülésen megpróbálok majd akkor jobban a lényeg felé fordulni. Ezen az ülésen megpróbáltam egy olyan pontra eljutni, amiről úgy gondoltam, hogy központi a szellem evolúciójára nézve, de úgy tűnik, tévútra mentem. Sajnálom. Időnként nagyon, de nagyon nehéz okosan kérdezni ezeken a területeken. Csak annyit kérdezek már, hogy tehetünk-e valamit, ami a kapcsolat előnyére válna, vagy amivel az instrumentum kényelmét növelhetjük?

Ré: Ré vagyok. A lehető leglelkiismeretesebbek vagytok, a beállítások pedig különösen jók. Köszönjük nektek, barátaim, és örülünk, hogy beszélhetünk veletek. Próbálunk legnagyobb segítségetekre lenni azzal, hogy gondot viselünk arra, nehogy kimerítsük az instrumentumot. Ezért noha megmarad egy tartalék, ettől az üléstől fogva igyekszünk majd megtartani ezt a tartalékot, mivel ez az instrumentum átrendezte tudatalattiját, hogy elfogadja e felállást. Ré vagyok. Mind remekül teljesítetek, barátaim. Az Egységes Végtelen Teremtő szeretetében és fényében hagyunk itt benneteket. Járjatok hát örvendezve és büszkélkedve az Egy Teremtő erejében és békéjében. Adonai.

Megosztás

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

error: CopyRight © All Rights Reserved - Page protection is actived!