az-ules-muveszete

Ajahn Kalyāno

Ajahn Kalyāno-nak az Amaravati Kolostor kiadásában megjelent alábbi kis írása az ülésről szól. Ajahn Kalyāno 1961-ben született Angliában, és 17 éves kora óta gyakorló buddhista. Világi hívőként gyakorlása részeként több mint 20 évet dolgozott kórházakban, ahol klinikai pszichológusként, gyógytornászként és T’ai Chi tanárként fő területei a neurológiai rehabilitáció és a tanulási fogyatékosságok voltak. Mindig különös érdeklődéssel fordult a test és az elme kapcsolatának megismerése felé. Ajahn Kalyāno-t 1995-ben a Chithurst Kolostorban avatták szerzetessé. Az Ülés Művészete c. rövid írásából megtanuljuk, hogyan ne “fájjon” a meditációs ülés.

Az Ülés Művészete

Az ülőmeditációt évek óta a gyógytornász szemével is nézem, és sok embernek segítettem már, hogy megoldjuk az üléssel kapcsolatos problémáikat. Érdemes tudnunk, hogy a hátradőlés és támaszkodás nélküli ülésnek sokkal több fizikai előnye van mint hátránya, és hogy ennek a képességnek az elsajátítása segíti a testtudatosság kifejlesztését, ami sokak számára a legfontosabb eszköz a vándorló elme megállításához. Az üléssel kapcsolatos minden probléma amivel találkoztam, megelőzhető egyszerű gyakorlatokkal és néhány dologra való odafigyeléssel.

Helyes testtartás

A helyes testtartást alulról kezdjük felépíteni. Ha helyesen alapozzuk meg az ülésünket, akkor jobban tudjuk tartani a hátunkat és a nyakunkat is a meditáció során. Használhatunk egy párnát arra, hogy azzal mint egy ékkel előredöntsük a medencecsontunkat, és így egy előrehajló ívet hozzunk létre a gerinc alsó részén. A helyes testtartás, ami nem erőlteti a hátunkat, ez után nagyrészt azon múlik, hogy megtanuljuk a hátunkat tartani elölről és hátulról is. Erős izmaink vannak, amikkel elölről támasztva tudjuk a hátunkat egyenesen tartani: a hasizom, a nagy horpaszizom és az egyenes combizom.

Gyakorlatok

Ennek a két testtartásnak gyakorlása segíthet minket
abban, hogy helyesen tudjunk ülni:

a) T’ai Chi állás – álljunk behajlított térdekkel, széttett lábakkal. Tartsuk ki az állást amíg bírjuk, és fejlesszük ki, hogy legalább két percig tudjunk így állni.

b) „palló” tartás a horpaszizmok erősítésére – tartsuk a testünket fekvőtámaszban egyenesen amíg bírjuk, és fejlesszük ki, hogy legalább egy percig tudjuk így tartani magunkat. Idővel érezni fogjuk, hogy egy kicsit hátra tudunk dőlni ülés közben, hogy kihasználjuk az így megerősödött izmaink segítségét.

Fájdalom

A térdben jelentkező fájdalmakat egyszerű nyújtásokkal
tudjuk megelőzni.

Példaként egy nyújtógyakorlat: feküdjünk le, és tegyük
egyik lábunkat keresztbe a másikon:

majd emeljük fel az alul lévő térdünket

és hátra gördülve húzzuk lassan a mellünk felé, hogy a felül lévő lábunk oldalán érezzük a feszültséget a fenekünk tájékán.

Ha ülőmeditáció közben fél-lótusz pózban szoktunk ülni, akkor jó, ha rendszeresen változtatjuk, hogy melyik lábat helyezzük felülre. Ahhoz, hogy magabiztosan gyakorolhassunk tovább amikor megtapasztaljuk a test határait, fontos tudnunk, hogy melyik fájdalom utal olyasmire, amiből sérülés származhat, és melyik fájdalom nem utal sérülésre. Problémákra utalhatnak az éles fájdalmak, és minden olyan fájdalom, ami nem múlik el azonnal, amikor testtartást váltunk. Sokáig tartó mozdulatlan ülés során tapasztalhatunk tompa fájdalmat, ezt azonban csökkenteni tudjuk azzal, hogy amennyire lehet, egyenesen tartjuk testünket.

Forrás: Ajahn Kalyāno – Az Ülés Művészete

Ajahn Kalyāno

0 hozzászólás

Véleménye van? Szóljon hozzá!

Csatlakozni szeretne a vitához?
Bátran tegye meg!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük