Valójában mit akarsz az élettől?

Ez egy olyan kérdés, egy olyan auto reflex, amire kapásból előkeresed a még meg nem tapasztalt, vagy meg nem kapott vágyaidat, és azt feleled, hogy ezt meg ezt szeretném az élettől megkapni, megtapasztalni. És itt felsorolsz olyan dolgokat, amik túlnyomó többségben a pénzhez kötődnek.

Persze vannak köztük olyan dolgok is, mint például család, gyerek, utazás… olyan dolgok, amiket a többi 99% ember is választ ezen a bolygón. Integrálódsz, mert azt gondolod, hogy az, amit mások is választanak, majd biztosan boldoggá tesz téged, hiszen a többség is ezt választotta, amit pedig jó sok ember választott, biztos az a jó, és az majd jó lesz nekem is.

Mi van akkor, ha…

Itt kalandozzunk el egy kicsit, és tegyük fel, hogy amióta ide inkarnálódsz erre a bolygóra, ez a jelenlegi megtestesülésed már 186. a sorban, a harmincezer év alatt. Ez azt jelenti, hogy már volt 186 életed ez előtt. Rendre sok mindent megtapasztaltál, láttál háborúkat, lázadásokat, szenvedést, mérhetetlen gazdagságot, rabszolgaságot, és még sorolhatnám. Továbbá minden egyes életedben természetesen, mint a legtöbb ember, törekedtél arra, hogy legyen egy saját kuckód, családod, gyermekeid, akinek majd tovább adod azt, amit sikerült kiderítened erről az egész élet mizériáról.

A legtöbb esetben nem születtél gazdag családba, így mindig meg kellett dolgoznod azokért a dolgokért, amikkel rendelkeztél, sokszor, egy egész élet keserves munkájával. És még az sem garantálta, hogy mindig mindened megvolt, amire csak szükséged volt.

Ha tisztában lennél ezzel, és az előző életeidről, a tapasztalataidról, mit felelnél arra a kérdésre, hogy mit akarsz az élettől?

Így már azért nem is olyan könnyű eldönteni, hogy mi az, amire leginkább vágysz. Egy valaki azonban pontosan tudja, hogy mire vágysz, hogy mi az, ami neked a leginkább megfelelő, vagy amire leginkább szükséged van, ez pedig a Felsőbbrendű Éned. Ő átlátja az összes eddigi leélt életedet, és pontosan tudja azt az irányt, amerre neked menned kell. Most kalandozzunk vissza…

Te is arra vágysz, amire a többi ember vágyik?

Valójában senki sem mondta, hogy azt kell választanod, amit a többi ember. Valójában tudod -e, hogy mire vágysz leginkább? Tudod-e, hogy nem csak az az út létezik, amin a többiek végig mennek…

Számtalan út létezik, sokkal több is, mint amennyit el tudsz képzelni. De az emberek többsége mégis, azt választja, amit a többi ember. Ez azért van, mert nem tudják körvonalazni azt, hogy mi az, amit akarnak. A „Jó lenne, ha…” nem egy akarat kifejeződés és szándéknyilatkozat.

Nézzünk egy másik megközelítést. Amikor meghatározod, hogy mire lenne szükséged az életben, hogy mi az, amit el szeretnél érni, hogy mi az, amit meg akarsz kapni, amikor azon filózol, hogy mi tenne boldoggá, vagy a legrosszabb esetben, mikor azon gondolkodsz, hogy mi az az állapot amikor majd kijelentheted magadnak, hogy boldog leszel, akkor azt az elméddel, a tudatos elméddel teszed. A tudatos elme értékeli a körülötted lévő világot, és szüntelenül megkülönböztet, mérlegel és feltérképez. Nincs más dolga. Pusztán csak érzékeli és látja a világot. Nem rendelkezik teremtő erővel, nem tud semmit sem manifesztálni az életedbe. Az már nem az ő dolga, hanem a tudatalattidé.

A tudat egyben védi is a tudatalattit, melyet úgy kell elképzelned, mint egy ártatlan kisgyermeket, és aki kész neked mindent manifesztálni. Azonban a tudatalatti elme, programok által működik, amiket te hoztál létre. Erről már korábban beszéltem ebben cikkben. Programokat futtat, és nem olyan könnyű ezeket a programokat módosítani.

Nézzük meg a harmadik tényezőt is, ami a lelked. Aki szintén egy bizonyos céllal érkezik a testbe, és akinek saját elképzelései vannak arról, hogy mik azok a dolgok, amiket meg akar tanulni, amiket meg akar tapasztalni.

Ez már két külön álló vélemény, szándék és akarat. Egyfelől a tudatod vágyai, másfelől a lélek szándékai. És még be sem hoztam a képbe a Felsőbbrendű Énedet, aki transzcendens látásmódjával látja az összes eddigi életedet, és az alapján pontosan felméri, hogy mire volna leginkább szükséged. Nem utolsó sorban a testnek is vágyai vannak.

Kinek az akarata érvényesül?

Ebben a soktényezős akarat világban, vajon kinek az akarata érvényesül? Vajon melyik akarat a fontosabb? Melyik akarat, vagy szándék útja az, amin járnod kell?

A Test/Tudat/Lélek komplexumban, ami Te vagy, honnan tudod, hogy amit a tudatos elméd akar, az az, amire leginkább vágysz? Szerintem sehonnan. Voltál már úgy, hogy valamit nagyon akartál, végül egy keserves úton sikerült megvalósítanod, megteremtened, mégis a végén üresnek érezted magad? Voltál úgy, hogy a végén rájöttél, hogy valójában ez téged nem is tett annyira boldoggá, mint azt gondoltad? Ez azért van, mert a lelket, és egyéb szellemi potenciálokat nem lehet anyagi javakkal, vagy földi múlandó dolgokkal boldoggá tenni!

Ezek a dolgok csak könnyebbé tehetik az életedet, de boldogabbá biztos, hogy nem.

Akkor mégis hogyan határozhatjuk meg, hogy mire vágyunk leginkább?

Mi sehogy! Mert mi csak (tudatos elmés gondolkodással) csak azt tudjuk felmérni, hogy hogyan tehetjük könnyebbé, kényelmesebbé az életet. Az, ami boldoggá tenne bennünket, ami igazán szívből jövő boldogságot jelentene, ami az igazi fejlődésünket szolgálná, azt a tudatos elmével meghatározni nem lehet. A Lélek tudja, a Felsőbbrendű Én tudja, és mindkettő akarja is, hogy megéljük az igazi boldogságot, fejlődést már itt a Földön.

Hogyan tudnánk ezeket a szándékokat érvényre juttatni?

Lényegében, ami ezen szándékok útjában áll, az a tudatos elme, és az általa kreált Egó. Ha ezeket el tudjuk csendesíteni, vagy legalább szüneteltetni, akkor felszínre kerülnének a belső szándékok és vágyak. Amit meditációban könnyedén elérhetünk. A meditációról itt olvashatsz bővebben.

A másik út, a feladás. Feladjuk azon szándékunkat, hogy a tudatos elménkkel akarunk mindent irányítani, és megteremteni. Egy olyan bizalmat kell megszavaznunk a fentebb említett szellemi potenciáloknak, ami lehetővé teszi számukra, hogy elhozzák az igazi boldogságot és fejlődést. Attól a pillanattól, hogy átadtuk a hatalmat és teljes bizalmunkat nekik, elkezdődhet az igazi életed, elkezdődhet az a fejlődés, amiért ide jöttél. Ehhez nincs más dolgod, mint csak hátradőlni, és elengedni az evezőket, engedni, hogy a folyó abba az irányba sodorjon, amerre az áramlat van. Mert eddig csak a sodrással szemben próbáltál meg evezni, és nem haladtál semerre sem.

Amikor feladod az irányítást, csodálatos és váratlan dolgok várnak majd rád. Amikor már nem vársz el semmit, olyan dolgokat és élményeket fogsz kapni, amik a fejlődésedet szolgálják. Nem nyaralni jöttél ebbe az inkarnációba, hanem hogy tanulj és fejlődj, ezt szem előtt kell tartanod, mielőtt olyan dolgokra vársz, amik csak az elkényelmesedésedet szolgálják. A tudatos elme vágyai csak a legritkább esetekben valósulnak meg. De ameddig az irányítást nem adod fel, addig a szellemi potenciálok vágyai és céljai sem valósulnak meg, és patthelyzetbe kerülsz, semmi nem fog változni, és semmilyen fejlődést nem fogsz tudni felmutatni az utad végén.

Csend!

Egy másik nagyon hasznos módszer, ha naponta legalább egy fél órát csendben vagy. Nem kell semmit csinálnod, csak csendben lenned. Csak figyelj és ne csinálj semmit. Kapcsolj ki minden elektronikát magad körül, és csak figyelj. Ha gyakran felvillannának a gondolataid, csak tedd fel magadnak gondolatban azt az egyszerű kérdést, hogy „Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a következő gondolatom.

Csak figyelj. Figyeld meg a gondolataidat. Ne értékeld a gondolatokat, csak a legtisztább semlegességgel figyeld meg a gondolataidat. Ettől a figyelemtől, eleinte csak egy-két másodpercre teljesen kikapcsol a gondolkodásod. Ezt az üres időt, amíg egyetlen egy gondolatod sem támad, idővel meg tudod majd növelni. Ekkor majd felötlik benned egy kérdés, hogy ki az, aki a gondolataidat, – amelyekkel eddig teljes mértékben azonosultál, – megfigyeli? Nagyon jó kérdés! Természetesen a benned lévő lélek vagy szellem, bárhogy hívhatod.

Ebben a csendben, amikor csak figyelsz, és sikerül a gondolataidat is kikapcsolni, ebben az állapotban elérted a tiszta tudatosságot. Ebben az állapotban felébrednek majd a szellemi potenciálok, és átvehetik a hatalmat az életed irányítása felett, ha úgy döntesz, hogy akarod! De miért is ne akarnád? Hiszen sokkal nagyobb, és transzcendensebb rálátással rendelkeznek az életed és az utad felett, amin járnod kell, mint a tudatos elméd.

Van még egy kérdés, amit gondolatban feltehetsz magadnak, és ajánlott is, amitől meg tudod törni az Egód falát, az pedig így hangzik: “Ki vagyok én?” Tedd fel magadnak ezt a kérdést minden reggel, és minden este mielőtt elalszol.

Végül, létezik egy állapot, amikor a tudatos elméd, a lelked és a tudatalattid is egyetért egy manifesztációban, egy megtapasztalásban, egy vágyott dologban. Ekkor az a vágy, mindenképpen megvalósul, és azonnal. De valljuk be, ez csak nagyon ritkán fordul elő.

Ülj,

Pihenj,

Dolgozz.

Egyedül magaddal,

Sosem fáradsz.

Az erdő szélén

Élj boldogan,

Vágytalanul.

(Gautama Sziddhártha)


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: Figyelem, az oldal védelem aktív !!!